A Nóniusz lófajta a magyar lótenyésztés egyik különleges és értékes képviselője, amely a XIX. században alakult ki. E fajtát a katonai igények kielégítésére tervezték, így a hadsereg számára ideális hátas- és igáslóként vált ismertté. A Nóniusz története szorosan összefonódik a magyar puszták hagyományaival, különösen a Hortobággyal, ahol a fajta alapjait megteremtették. A Nóniusz lónak sajátos karaktere és megjelenése van, amelyet több ősrégi lófajta keresztezésének köszönhet. Az anglo-norman ló, az arab telivér és az angol félvér mind hozzájárultak a fajta kialakulásához. Az anglo-normannak köszönhetően a Nóniusz tömege és ereje nőtt, míg az arab telivér eleganciát és nemességet adott neki, az angol félvér pedig a mozgáskultúráját javította. A fajtát Nonius Senor alapította,…